A jegyszerzés két módon lehetséges. Az egyik az, ha valaki kiválaszt egy (vagy két) olyan művet, amelyről az órákon szó volt, vagy amely az alábbi irodalomjegyzékben szerepel, vagy amely szorosan kapcsolódik az óra témájához, egyezteti a témát velünk személyesen vagy e-mailben, és ha elfogadtuk a témát, akkor ír a kiválasztott műről (vagy művekről) egy kb. 10 oldalas recenziót, melynek fele ismertetés, fele önálló fedolgozás (kritika, vélemény, stb.), és ezt a dolgozatot megvédi az egyik szóbeli vizsgaidőpontban. A másik az, hogy kiválaszt kettőt az órák közül, és szóban vizsgázik az órán elhangzottakból és a hozzá kapcsolódó megjelölt irodalmakból vagy azoknak legalább egy részéből.

A féléves kurzus során a tudomány és társadalom összetett viszonyát próbáljuk meg sokrétűen megvizsgálni. Egyfelől a körüljárjuk a tudomány társadalmi beágyazottságának kérdését, és ennek során megismerkedünk a tudomány intézményes szerkezetére (tudományszociológia) és a tudományos tudás társadalmi előállítására és fenntartására (tudásszociológia) vonatkozó elképzelésekkel. Másfelől a megvizsgáljuk a tudomány szerepét a ’tudás alapú társadalom’ szempontjából, és kitérünk a tudomány különböző társadalmi funkcióira, a tudományos és hétköznapi tudás kölcsönhatására, a tudományos oktatásra és ismeretterjesztésre. A kurzus megpróbál betekintést nyújtani számos különböző területre, és megteremteni a kereteket az érintett kérdések érdemi megbeszéléséhez.

Tematika:

1. Beszélgetés, ismerkedés a témával és az elvárásokkal.

2. Klasszikus tudományszociológia. Robert Merton munkássága. A tudomány mint társadalmi intézmény. Társadalomtudományi módszerek a tudományos tevékenység kereteinek vizsgálatához.

Irodalom:

• R. K. Merton: Társadalomelmélet és társadalmi struktúra (Osiris, Budapest 2002) – 4. rész
• R. K. Merton: Válogatás tudásszociológiai és tudományszociológiai írásaiból. .Szociológiai Füzetek 12 (1976)
• R. K. Merton: The sociology of science: theoretical and empirical investigations. (University of Chicago Press, 1973)

3. A tudomány társadalomtörténete. Társadalmi hatások a tudomány fejlődésében. Hesszen-tézis, Forman-tézis, Zielsel-tézis. A jezsuiták szerepe a tudományos forradalomban.

Irodalom:

• J. D. Bernal: Tudomány és történelem (Gondolat, Budapest 1963)
• Zilsel, E.: „A fizikai törvény fogalmának keletkezése” Filozófiai figyelő 1986/?.
• Needham, J.: „Az emberi törvény és a természeti törvények” Filozófiai figyelő 1984/3.
• Szegedi Péter: „A ’Forman-tézisek’” In: A filozófiai figyelő kiskönyvtára 1. (Budapest, 1988)
• Paul Forman: „Weimar Culture, Causality, and Quantum Theory, 1918-1927: Adaptation by German Physicists and Mathematicians to a Hostile Intellectual Environment," Historical Studies in the Physical Sciences 3: 1–115 (1971)
• Boris Hessen: “The Social and Economic Roots of Newton’s Principia” In: Science at the Crossroads (London, KINGA 1931)

4. A tudásszociológia és annak erős programja. A tudás mint társadalmi intézmény, a tudományos tudás szociológiai elemzése.

Irodalom:

• Barry Barnes – David Bloor – John Henry: A tudományos tudás szociológiai elemzése (Osiris, Budapest 2002)
• Barnes, Barry, D. Bloor, and John Henry. 1996. Scientific knowledge : a sociological analysis. London: Athlone.
• David Bloor: A tudásszociológia erős programja –
  http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/tudfil/ktar/forr_ed/bloor.htm
• Barry Barnes – David Bloor: “Relativizmus, racionalizmus és tudásszociológia” In Laki J. (szerk.): Tudományfilozófia (Budapest: Osiris Kiadó 1998)
• Mary Hesse: A tudományszociológia „erős tétel"-e –
  http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/tudfil/ktar/forr_ed/hesse.htm
• Békés Vera – Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény (Typotex, Budapest 2005)
• Mannheim Károly: Ideológia és utópia (Kossuth, Budapest 1971)
  Mannheim Károly:  Tudásszociológiai tanulmányok (Osiris, Budapest 2000)
• Fehér Márta: „A tudásszociológia mint tudományelmélet” Janus I.3, 45-58. o.
• Karácsony András: Bevezetés a tudásszociológiába (Osiris, Budapest 1995)

5. A tudás társadalmi konstrukciója. A tudomány gyakorlatának vizsgálata. A hallgatólagos tudás (Polányi, Collins). Etnográfiai módszerek a laboratóriumi tevékenység vizsgálatához.

Irodalom:

• Harry M. Collins: Szakaszok a relativizmus empirikus programjában –
  http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/tudfil/ktar/forr_ed/collins.htm
• Polányi Mihály: Személyes tudás I-II (Atlantisz, Budapest 1994)
• Polányi Mihály filozófiai írásai I-II (Atlantisz, Budapest 1992)
• P. Berger – Th. Luckmann: A valóság társadalmi felépítése. (Jószöveg, Budapest 1998)
• H. M. Collins: Changing Order (Sage, London 1985)
• B. Latour – S. Woolgar: Laboratory Life: The Social Construction of Scientific Facts. (Beverly Hills, Sage 1979)
• K. Knorr-Cetina: The Manufacture of Knowledge. An Essay on the Constructivist and Contextual Nature of Science (Oxford, Pergamon 1981)
• W. E. Bijker –  Th.P. Hughes – T. Pinch: The Social Construction of Technological Systems: New Directions in the Sociology and History of Technology.( Cambridge: MIT Press 1987)

6. Konstruktivizmus a tudománytörténetben. Leviatán és a légszivattyú, Franciaország pasztörizálása, a nagy devon-vita.

Irodalom:

• Bruno Latour: Sohasem voltunk modernek (Osiris-Gond, Budapest 1999)
• S. Shapin – S. Schaffer: Leviathan and the Air-Pump (Princeton, Princeton UP 1985)
• Bruno Latour: The Pasteurization of France (Cambridge, Harvard UP 1988)
• M. Rudwick: The great Devonian controversy (Chicago, Chicago UP 1985)
• Jan Golinski: Making natural knowledge: constructivism and the history of science (Cambridge University Press, 1998)
• Fleck, Ludwik. 1980. Entstehung und Entwicklung einer wissenschaftlichen Tatsache: Einführung in die Lehre vom Denkstil und Denkkollektiv. Translated by L. Schäfer and T. Schnelle. Frankfurt am Main: Suhrkamp.
• Fleck, Ludwik. 1983. Erfahrung und Tatsache: gesammelte Ausätze. Translated by L. Schäfer and T. Schnelle. Frankfurt am Main ,: Suhrkamp.
• Fleck, Ludwik. 1986. Cognition and fact: materials on Ludwik Fleck, Boston studies in the philosophy of science; 87. Dordrecht: Reidel.

7. A szöveg és a képek szerepe a tudományos gyakorlatban. Newton retorikai módszerei; a fajok ábrázolásának problémája.

Irodalom:

·         Márkus György: „Miért nincs hermeneutikája a természettudományoknak?” In Schwendtner T – Ropolyi L. – Kiss O. (szerk.) Hermeneutika és a természettudományok (Budapest, Áron 2001)

·         Bazerman, Charles. 1986. Shaping Written Knowledge. The Genre and Activity of the Experimental Article in Science: The University of Wisconsin Press.

·         Ceccarelli, Leah. 2001. Shaping science with rhetoric : the cases of Dobzhansky, Schrödinger, and Wilson. Chicago: University of Chicago Press.

·         Dascal, Marcelo. 2003. Interpretation and understanding. Amsterdam: John Benjamins.

·         Dear, Peter. 1991. The literary structure of scientific argument : historical studies. Philadelphia: University of Pennsylvania Press.

·         Gross, Alan G. 1990. The rhetoric of science. Cambridge, Mass.: Harvard University Press.

·         Pera, Marcello. 1994. The discourses of science. Chicago: University of Chicago Press.

·         Prelli, Lawrence J. 1989. A Rhetoric of Science - Inventing Scientific Discourse. Edited by C. C. Arnold, Studies in Rhetoric/Communication. Columbia: University of South California Press.

·         Schuster, John A., and Richard R. Yeo. 1986. The Politics and rhetoric of scientific method : historical studies, Australasian studies in history and philosophy of science ; v. 4. Dordrecht ; Boston

8. Akcióban a tudomány. Bruno Latour elvei és módszertani szabályai a tudomány vizsgálatához. A tudomány háló-modellje.

Irodalom:

• Bruno Latour: Sohasem voltunk modernek (Osiris-Gond, Budapest 1999)
• Bruno Latour: Science in Action: How to Follow Scientists and Engineers through Society. (Cambridge, Harvard UP 1987)

9. A tudományideálok és társadalomképek kapcsolata. A tudomány szakralizációja. A Popper-Kuhn vita: nyílt társadalom vs. ezoterikus közösségek.

Irodalom:

• T. S. Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete (Gondolat, Budapest 1984)
• Thomas S. Kuhn: Objektivitás, értékítélet és elméletválasztás –
  http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/tudfil/ktar/forr_ed/kuhn.htm
• Karl Popper: A nyitott társadalom és ellenségei (Balassi Kiadó, Budapest 2001)
• Karl Popper: A historicizmus nyomorúsága (Akadémiai Kiadó, Budapest 1989)
• Paul Feyerabend: „Tudomány egy szabad társadalomban” In Laki J. (szerk.): Tudományfilozófia (Budapest: Osiris Kiadó 1998)
• Farkas János: Perlekedő tudáselméletek (Gondolat-BME Szociológia Tanszék, Budapest 1994)

10. A tudományra irányuló társadalomkritika. A tudomány és a társadalmi aszimmetriák. Feminista, neomarxista, multikulturalista tudománykritikák. A posztmodern: bizalmatlanság a metanarratívákkal szemben.

Irodalom:

• Habermas - Lyotard - Rorty: A posztmodern állapot (Századvég, Budapest 1993)
• Donna Haraway: „A szituációba ágyazott tudás” In: Hadas M. (szerk.): Férfiuralom (Replika Kör 1994, 121-141. oldal)
• Sandra Harding: „Episztemológiai kérdések” Aetas 1993/4: 154-164.
• Harding, Sandra. 2004. „A Socially Relevant Philosophy of Science? Resources from Standpoint Theory’s Controversiality” Hypatia 19/1:25-47.

11. A tudományháború. A tudomány önjelölt védelmezői a társadalomtudományos hitelrontással szemben. A Sokal-botrány.

Irodalom:

• Alan Sokal – Jean Bricmont: Intellektuális imposztorok (Typotex, Budapest 2000)
• P. Gross – N. Levitt: Higher Superstition: The Academic Left and Its Quarrels with Science (Baltimore, John Hopkins 1994)

12. A tudomány társadalmi szerepe. A tudomány társadalmi megértésének modelljei. A tudomány mint döntéshozó eljárás: bírósági perek, reklámok, kockázatelemzés.

Irodalom:

• H. M. Collins – T. Pinch: The Golem: What Everyone Should Know About Science (Cambridge, CUP 1993)

13. A tudomány szerepének átalakulás ma. Posztakadémikus tudomány. Tanulságok.

Irodalom:

• John Ziman: „Elveszti-e objektivitását a tudomány?” – http://hps.elte.hu/~gk/Sokal/Poszt_akad/Ziman.html

december 20 15.00-tól
január 4 15.30-tól
január 31 13.00-tól

Az utolsó vizsga helyszíne: Déli tömb 1.504.