Rényi dialógusai a matematikáról

Rényi Alfréd, a neves magyar matematikus érdeklõdött a matematika története és filozófiája iránt. Nézeteit játékosan, képzelt dialógusok formájában fejtette ki, melyek közül kettõ ókori színen játszódik.

a., Hippokratész

A "Dialógus a matematikáról" címû írás a szerzõ Dialógusok a matematikáról (Typotex, 1994), illetve Ars mathematica (Magvetõ, 1973) címet viselõ köteteiben található meg. Ebben Hippokratészt kérdezgeti Szókratész (egy platóni dialógus mintájára) arról, hogy mi a matematika, és a beszélgetés során ezt a kérdést alaposan körüljárják.

b., Arkhimédész

A "Dialógus a matematika alkalmazásáról" címû írás a szerzõ Dialógusok a matematikáról (Typotex, 1994), illetve Ars mathematica (Magvetõ, 1973) címet viselõ köteteiben található meg. Ebben Arkhimédész és Hierón párbeszéde során a matematika alkalmazásának, alkalmazhatóságának kérdései kerülnek megvitatásra.

Feladat

Dolgozd fel az említett dialógusok valamelyikét a következõ szempontok (többsége) alapján:

  • Milyen nézetek körvonalazódnak a dialógusban? Mi a szerzõ véleménye a vitatott kérdésrõl?
  • Hogyan támasztja alá a véleményét a szerzõ a képzelt történeti beszámoló segítségével?
  • Történetileg mennyire hiteles a dialógus? Vannak-e olyan pontok, ahol a szerzõ anakronizmust követ el, vagyis az adott korban ismeretlen eredményeket ismertnek tételez fel? Ha igen, akkor ezt vajon szándékosan teszi-e (és ha igen, akkor mi a célja ezzel)?
  • Mit gondolsz, jól választotta-e meg a témát a szerzõ? Az adott történeti helyszín mennyire alkalmas arra, hogy a segítségével az adott nézeteket igazoljuk?
  • Mi a véleményed magáról a módszerrõl? Minek a kifejezésére alkalmas szerinted egy képzelt dialógus, mennyire hatékony?
  • Neked mik a nézeteid a tárgyalt kérdésekrõl? Ha egy ilyen dialógust "kellene" írnod, milyen matematikatõrténeti helyszínt választanál neki, és miért pont azt?

    • Irodalom

    A feldolgozott dialógus mellett mindenképpen meg kell nézni (legalább) egy olyan általános matematikatörténeti mûvet is, amelybõl (lehetõség szerint) hiteles képet kaphatunk az adott korról/matematikusról. Ilyenek pl.:

    Neugebauer, O.: Egzakt tudományok az ókorban (Gondolat, 1984)
    van der Waerden, B. L.: Egy tudomány ébredése (Gondolat, 1977)
    Szabó Á.: A görög matematika (Magyar Tudománytörténeti Intézet, 1997)
    Sain M.: Nincs királyi út! (Gondolat, 1986)
    stb.

    Hasznos lehet ezek kívül egy valódi platóni dialógus elolvasása is, ezek megtalálhatók: Platón összes mûvei (Európa, 1984).