Háttér: Eleai Zénón (i.e. 5. század) annak a Parmenídésznek volt a tanítványa, akitõl az elsõ filozófiai érvelés fennmaradt (lásd: Görög gondolkodók 1. (Kossuth, 1993), 83-93. oldal). Zénón mesterének különös filozófiai téziseit (a világban csupán egyetlen létezõ van, ez változatlan és örök, mozdulatlan és folytonos, stb.) próbálta meg alátámasztani különbözõ érvek segítségével. Mind Zénón, mind Parmenídész nagy szerepet játszott abban, hogy a logikus, tapasztalati evidenciát elvetõ gondolkodás elterjedt a görög bölcseltben, és ezen keresztül a matematikában.
Közismertek Zénón azon érvei, melyekkel a mozgás lehetetlenségét próbálja bizonyítani. Négy ilyen érvet ismerünk, több-kevesebb részletességgel.

Feladat: Próbáld meg rekonstruálni az érveket (vagy némelyiküket) az alább megjelölt ókori forrásszövegek alapján! Milyen matematikai vonatkozásaik vannak? Mit gondolsz, a matematika milyen felfogása egyeztethetõ össze az érvek menetével? Helytállóak-e az érvek a mai matematikai és logikai ismereteid alapján, és ha nem, akkor hol van bennük a hiba?

Elsõdleges szövegek:

Görög gondolkodók 1. (Kossuth, 1993), 99-100. oldal (5.-8. töredék).
Kirk-Raven-Schofield: A preszókratikus filozófusok (Atlantisz, 1998), 393-402. oldal.
(+ egyéb helyek -- önállóan felkutatható)

Ajánlott segédirodalom:

Ezen érvek elemzése számos helyen fellelhetõ, pl. az ókori filozófiával foglalkozó könyvekben.