Háttér: Platón (ie. 427-348) az ókori
görög kultúra egyik legnagyobb hatású gondolkodója
volt. Gondolkodása rányomta a bélyegét a nyugati
filozófia késõbbi fejlõdésére,
olyannyira, hogy egy híres huszadik századi filozófus
szerint "a nyugati filozófia története nem más,
mint Platónhoz fûzött lábjegyzetek sorozata" (A.N.
Whitehead). Az általa megalapított Akadémia a történelem
leghosszabb ideig mûködõ iskolájának bizonyult
- ennek kapuja fölött a következõ felirat állt:
"Ne lépjen be ide az, aki nem ért a geometriához".
Platón Akadémiáján valóban sok kitûnõ
matematikus tevékenykedett - pl. Theaitétosz, Eudoxosz -,
akik munkásságukkal nagyban hozzájárultak Eukleidész
Elemek
címû mûvének születéséhez.
A matematikával kapcsolatos platóni felfogás komoly
szerepet játszott az érett görög matematika képének
kialakulásában, és lefektette egy olyan matematikafilozófiai
"iskola" alapjait, amely mind a mai napig egyike a legsikeresebbeknek a
matematika filozófiai megközelítései közül.
Ez a felfogás elválaszthatatlan Platón filozófiájának
egészétõl, ezért mi csak bizonyos vontkozásain
keresztül próbájuk feldolgozni.
Feladat:
Parmenidész címû dialógusában Platón az eleai filozófiát vizsgálja, méghozzá egy Szókratész, illetõleg Parmenidész és Zénón között zajló (képzeletbeli) beszélgetés segítségével. Olvasd el a dialógust, és próbáld meg feldolgozni. Mozgósítsd a Parmenidészre és Zénónra vonatkozó ismereteidet is, és ezek fényében olvasd a mûvet. Próbáld beazonosítani, majd értékelni Platón (Szókratész), illetve Parmenidész és Zénón álláspontját.
Forrás:
A dialógus: Platón összes mûvei (Európa,
1984), 2. kötet, 809-894. oldal
Parmenidész és Zénón érvei:
Ajánlott segédirodalom:
A többi Platón-dialógus, valamint
Taylor, A.E.: Platón (Osiris, 1997), illetve
bármilyen átfogó filozófiatörténeti
munka.