Háttér: Platón (ie. 427-348) az ókori görög kultúra egyik legnagyobb hatású gondolkodója volt. Gondolkodása rányomta a bélyegét a nyugati filozófia késõbbi fejlõdésére, olyannyira, hogy egy híres huszadik századi filozófus szerint "a nyugati filozófia története nem más, mint Platónhoz fûzött lábjegyzetek sorozata" (A.N. Whitehead). Az általa megalapított Akadémia a történelem leghosszabb ideig mûködõ iskolájának bizonyult - ennek kapuja fölött a következõ felirat állt: "Ne lépjen be ide az, aki nem ért a geometriához". Platón Akadémiáján valóban sok kitûnõ matematikus tevékenykedett - pl. Theaitétosz, Eudoxosz -, akik munkásságukkal nagyban hozzájárultak Eukleidész Elemek címû mûvének születéséhez.
A matematikával kapcsolatos platóni felfogás komoly szerepet játszott az érett görög matematika képének kialakulásában, és lefektette egy olyan matematikafilozófiai "iskola" alapjait, amely mind a mai napig egyike a legsikeresebbeknek a matematika filozófiai megközelítései közül. Ez a felfogás elválaszthatatlan Platón filozófiájának egészétõl, ezért mi csak bizonyos vontkozásain keresztül próbájuk feldolgozni.

Feladat:

Parmenidész címû dialógusában Platón az eleai filozófiát vizsgálja, méghozzá egy Szókratész, illetõleg Parmenidész és Zénón között zajló (képzeletbeli) beszélgetés segítségével. Olvasd el a dialógust, és próbáld meg feldolgozni. Mozgósítsd a Parmenidészre és Zénónra vonatkozó ismereteidet is, és ezek fényében olvasd a mûvet. Próbáld beazonosítani, majd értékelni Platón (Szókratész), illetve Parmenidész és Zénón álláspontját.

Forrás:

A dialógus: Platón összes mûvei (Európa, 1984), 2. kötet, 809-894. oldal
Parmenidész és Zénón érvei:

Ajánlott segédirodalom:

A többi Platón-dialógus, valamint
Taylor, A.E.: Platón (Osiris, 1997), illetve
bármilyen átfogó filozófiatörténeti munka.